Károlyi György története

Károlyi György története

Károlyi György 1876 és 1882 között Ybl Miklóssal terveztette és építtette meg a kastélyt. Az épületet feleségének, Zichy Karolinnak szánta, aki az átépítéskor Kossuth Lajossal együtt emigrációban tartózkodott.

align=left Károlyi György ifjúkorában egy ideig a császári seregben szolgált. Széchenyi István ezredtársa, barátja, utóbb több nyugat-európai úton kísérője 1825-ben a reformországgyűlésen 40 000 forint felajánlásával egyik alapítója volt a Magyar Tudományos Akadémiának, az Akadémia igazgatója és tiszteleti tagja volt. Károlyi 1830 körül a reformmozgalom támogatója Szatmár vármegyében, majd az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) egyik alapítója, elnöke 1839-ben, 1839-től az országgyűléseken a sógora, Batthyány Lajos által vezetett mérsékelt főrendi ellenzék tagja, majd 1841-től Békés vármegye főispánja, 1848-ban Szatmár vármegye főispánja, országgyűlési képviselő.

A gróf 1849-ben Kossuth Lajost üdvözölte Pestre vonulásakor, bár a trónfosztást helytelenítette. A szabadságharc bukása után rövid fogságot szenvedett. Szabadulása után birtokain gazdálkodott, mintagazdaságai országos hírűek voltak. 1867-ben ismét Szatmár vármegye főispánja, később koronaőr, főudvarmester.

Ő építtette a pesti Károlyi-palotát, ahol a Károlyi család levéltárát is őrizték. Ezenkívül ő építtette a Károlyiak kaplonyi díszes templomát és családi sírboltját is. Felesége Zichy Károly leánya, Zichy Karolin grófnő volt, akitől Gyula, Viktor, Gábor, Tibor, István és Pálma nevű gyermekeik születtek.

Kapcsolódó Tartalom